Szegedi látnivalók
Dóm - Fogadalmi Templom
A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: a Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom .A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai, Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér
Szabadtéri Játékok
A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre, hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású szabadtéri rendezvények. A külföldi rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon az elsők között indították útjára az immár több mint hetven éves múlttal rendelkező nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a II. világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Az "újkori" játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására - több mint 3 millióan voltak kíváncsiak. A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az "ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.
Vadaspark
A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a legnagyobb területű Magyarországon (40,5 ha). Erdő, gyepes terület mellett tavak, vizes élőhelyek is vannak területén, ami így önmagában is természeti értéket képvisel, gazdag természetes élővilággal. Az itt vadon élő állatok számát és életlehetőségeit odúk kihelyezésével illetve téli táplálással is igyekeznek bővíteni. Természetvédelmi vállalásai között az oktatás, a mentőmunka mellett fontos helyet kap a veszélyeztetett fajok megőrzésében történő szerep vállalása. A dél-amerikai karmos majmok tartásában és tenyésztésében európai hírűek eredményeik. Földrajzi elvű bemutatójuk leglátványosabb része a dél-amerikai rész, ahol a természetes adottságokat jól használva alakították ki az állatok nagy területű elhelyezési helyeit. Jövendő gyűjteményi céljaik közé tartozik a kistestű főemlősökkel, a ragadozó állatokkal és a madarakkal való foglalkozás, és egy terrárium-inszektárium ház építése, illetve számos állattartó hely korszerűsítése, jól átgondolt gyűjteményi terv alapján. A Szegedi Vadaspark az ember és a természet találkozási helye kíván lenni, ahol mindenki megismerkedhet a távoli, egzotikus tájak különleges, ritka állataival éppúgy, mint a hazai élővilág ezernyi titokzatos csodájával. Pillantson be az életünkbe, gyönyörködjön a szép állatokban, ismerje meg munkánkat céljainkat, elképzeléseinket!
